Van egy másik módja is annak, hogy megújítsuk a világot anélkül, hogy annyi halál és pusztulás történne. Mindazonáltal ez sok, sok munkát igényel. [...] Ez így néz ki: Először is, a Mesternek - nos, bárki is a Mester, aki ezt a fajta dolgot akarja csinálni – meg kell halnia. De ha ez a Mester elég erős, akkor Ő képes egy rövid idő után feltámasztani Önmagát, és majdnem olyan, mintha újraszületne, megújult születés. És ezután Ő jobban megerősödve használhatja az erejét a világ megváltoztatására. De, ez nem így van. Számolnunk kell a bolygó karmájával, ami óriási, mérhetetlen, hatalmas, korlátlan.
Üdvözlet mindannyiótoknak, Isten legszebb, szeretett gyermekei. Imádkozzatok a Mindenhatóhoz, hogy áldjon meg titeket! Ezt a beszédet nehezebbnek találtam, mint a legtöbbet, amit azelőtt készítettem. Egyszerűen nem tudom, hogy miért. Nem volt időm kutatni utána. Csak remélem, hogy végig tudom csinálni, bár felkészültem rá, több kutatást végeztem az ismeretlen Univerzumban. Eltartott egy ideig, de mégis, az utolsó pillanatig nehéz volt még csak megkísérelni is, hogy megfogalmazott formában beszéljek róla. Most imádkozom, és próbálkozom, még mindig próbálkozom. Már sokszor rögzítettem, de egy kicsit, aztán nem ment. És töröltem. Talán azért, mert tétováztam egy ideig korábban, hogy ezt feltárjam-e. És újra és újra és újra meg kellett tennem. Remélem, ezúttal sikerül.
Oké, emlékeztek, hogy korábban arról beszéltünk, hogy ezt a világot paradicsommá alakítjuk? És azt mondtam, hogy az lehetetlen, mert egyik Mester sem volt képes erre. De nemrég eszembe jutott, hogy van egy mód arra, hogy újraéleszthessük ezt a világot. Úgy értem, megújítani, vagy feléleszteni - vagyis mássá tenni, mint amilyen most - és meg lehetne menteni a világot. De van egy nehéz bökkenő. Nos, ezt majd a végén mondom el. Ha ez a bökkenő teljesítve lesz... ami igazából nem sok, csak nehéz, mert az emberek nem akarnak megváltozni, ennyi az egész, nagyon kis kéréssel: hogy vegánok legyenek.
Oké, na most. Van egy mód a világ újjáélesztésére, de ez nem olyan egyszerű, mint ahogyan képzelitek. Mint például: "A Mesternek nagy hatalma van, csak egy kézmozdulat, vagy egy "hula-hopp" - valami varázsige - és kész." Ez nem így van. De mégis meg lehet csinálni. Ilyen módon: Kétféleképpen lehet megújítani ezt a világot. Az első az, amit a legtöbben tudunk: hogy a világ el fog pusztulni. Úgy értem, a világ népessége majdnem teljesen elpusztul. Talán nagyon kevés megmarad, a népesség 5%-a vagy még kevesebb. Aztán, mindent elölről fognak kezdeni, mint a kőkorszakban vagy valami régmúlt korszakban.
De van egy másik módja is, ahogy megújíthatjuk a világot annyi halál és pusztulás nélkül. Mindazonáltal, ez sok-sok munkát igényel. Csak annyit mondok el, amennyit tudok, és amennyit fel tudtok fogni. Így lenne: Először is, mindenekelőtt, a Mesternek - nos, aki ezt a fajta dolgot meg akarja csinálni, a Mesternek - meg kell halnia. De ha ez a Mester elég erős, akkor képes egy rövid idő után újraéleszteni Önmagát, és majdnem olyan, mintha újraszületne, megújult születés. És ezután jobban megerősödve használhatja az Erejét a világ megváltoztatására. De, ez nem így van. Számolnunk kell ennek a bolygónak a karmájával, ami óriási, mérhetetlen, hatalmas, korlátlan. És, ó, Istenem, el sem tudjátok képzelni, hogy milyen hatalmas az a karma, ami hosszú-hosszú idő óta felhalmozódott, amire már nem is emlékszünk. Látjátok, ezért van időnként egy világjárvány, vagy járvány, vagy éhínség, vagy természeti katasztrófa vagy ember okozta katasztrófa – hogy csökkenjen a bolygó népessége. Hogy az emberek meghaljanak, szenvedjenek, nyomorékká, vagy fogyatékossá váljanak. Sok emberrel sok minden történik, és persze a halál is. És akkor a világ karmája egy kicsit kevesebb lesz, ezért továbbra is életben maradunk és tovább élünk. De aztán folytatjuk, hogy újra és újra hasonló karmát hozzunk létre. És akkor ez addig halmozódik, amíg egyszer csak ki fog törni katasztrófában, betegségekben, járványokban, háborúban, éhínségben stb. Ahogy manapság látjuk, ez sürgős és kétségbeejtő. Úgy tűnik tehát, hogy a világnak vége lesz - és az úgy lesz.
És láttuk, hogy mennyi tisztánlátó személy van, akiknek megvan ez a képességük, hogy megjósolják a jövőt, mint például Nostradamus, vagy Baba Vanga, és még sokan mások, akikről megpróbáltunk kutatást végezni, összegyűjteni őket, és aztán megmutatni a Supreme Master Television-ünkben. És megkérdeznétek tőlem, hogy miért jósolják folyton azt, hogy a világnak vége lesz, szinte azonnal az ő idejükben, de aztán még nincs vége. Akkor ér véget, amikor itt az ideje.
Ez csak azért van, mert ezek a tisztánlátó emberek láttak dolgokat, miközben kapcsolatban voltak a Magasabb Mennyekkel. A Mennyei idő és a mi bolygónkon lévő idő különböző dolgok. Egy másodperc, egy perc odaát száz év lehet a mi Földünkön. Tehát ne mondjátok, hogy nem jósoltak helyesen - helyesen jósoltak. A Mindenható Isten kegyelmének kell köszönetet mondanunk; Irgalmas, Végső Mesternek; és az összes könyörületes Szentnek és Bölcsnek, akik mérhetetlen Érdemüket és Áldásukat adják, hogy világunkat mindmáig fenntartsák. Különben már eltűntünk volna. Semmi sem maradna. Ehelyett kisebb mértékű volt a pusztítás, kevesebb ember és állat-személy is halt meg, és kisebb az egyéb pusztítás is. Ezt nagyon jól láthatjátok; megpróbáljuk megmutatni a Supreme Master TV-nkben. Kérlek, nézzétek meg, és tudni fogjátok, mit jelent ez.
Most hála a Mindenható Istennek, hogy emlékeztetett a világ megmentésének e módszerére. Ez a módszer a Mester halálával jár - vagy teljesen, ha nem sikerül; vagy átmenetileg, rövid időre, és a Mester feltámad. Miután a Mester feltámadt, akkor a Mesternek nagyobb hatalma van. És akkor, mivel a Mester halála valahogyan töröl valamennyi karmát, így Ő új életre kelhet és erősebbé válhat, hogy folytatni tudja ezt az utat, ezt a módszert az emberiség és a Föld megmentésére. Könnyű mondani – nem könnyű megtenni, nem könnyű végrehajtani.
Oké, rövidre és egyszerűre fogom. Az ok, amiért az összes Mester eljött és nem tudta feléleszteni vagy megmenteni a világot, az az, hogy az nem volt a "végidő" - nem úgy, mint most. Továbbá, amikor a Mesterek a bolygón vannak, akkor a világ karmáját a vállukra kell venniük. Az nagyon-nagyon súlyos. A Buddha azt mondta, hogy az egész égboltot be tudja borítani, és tudjátok, milyen hatalmas az égbolt. Tehát többnyire, amikor a Mester meghal, akkor a világ karmája feloldódik, mert Ők magukba szívják azt, amíg éltek, hogy felemeljék az emberiséget.
Tehát amikor a Mester meghal, az a karma nem fog többé létezni a Mesterrel, mert a Mesternek nincs többé teste, elméje és agya, hogy megtartsa a világnak azt a karmáját. És amikor a Mester meghal, az azt jelenti, hogy a karma feloldódik. És ha a Mester újra feléled, újra él, akkor abban az időben a karma még nem halmozódott fel újra, így a Mester újraéledhet és megújíthatja a kapcsolatot a Mindenható Istennel, a Végső Mesterrel, hogy újra feltöltse az összes Mester-Erőt. És akkor az a Mester felhasználhatja az Erőt a világ megújítására.
Mondtam nektek, hogy ez a beszéd nagyon nehéz, nagyon nehéz. Nehéz beszélni, még akkor is, ha már mindent tudtam, nehéz valahogy kifejezni. Ez nem egy könnyű téma. Próbáljátok megérteni, kérlek. De ez nem csak a Mesterről szól. A Mesternek a karmikus rendszerrel kell dolgoznia, és ezt titokban kell tennie. Még a Karma Ura sem tudhatott erről - nem tudhatta, hogy a világ karmája el fog tűnni. Rövidre fogom a dolgot.
Miután a karmát eltávolították, be lesz zárva egy udvarba. Nem tudom, hogyan nevezzem ezt. Az nem egy bolygó. Nem olyan udvar, mint a hátsó udvarotok vagy az előkertetek, de "udvarnak" hívják. Nem bolygónak hívják. És az az udvar, az gazilliószor, gazilliószor, gazilliószor, gazilliószor, gazilliószor nagyobb, mint ez a bolygó. És milliárdnyi, milliárdnyi, milliárdok milliárdok, milliárdok, milliárdok, milliárdok milliárdjainak fényévére van ettől a világtól. És abban az udvarban nincsenek fák, vagy bármi hasonló, mint a mi udvarunkban. Sík. Nem gömbölyű, mint ez a bolygó. Hívhatjuk "homokos udvarnak", ha akarjuk, de gazilliószor, gazilliószor, gazilliószor, gazilliószor...
nagyobb, mint ez a bolygó. És azt az udvart, ha látnátok, homok borítja. Úgy néz ki, mint a homok, és gyöngyházszerű a színe. Nincs rajta semmi más. Azt az udvart, olyan messze minden más bolygótól és galaxistól, örökre be lehet zárni. Nos, legalábbis egyelőre. És senki sem nyithatja ki soha. Valójában, hogy Őfelségének, a Karma Királyának a pontos szavait idézzem: "Senki sem kulcsolhatja ki". Ezek nem az én szavaim. A kulcsot ehhez, nem fogom elmondani, hogy ki vagy hol őrzi. Még ha meg is ölnéd a kulcs őrzőjét, az úgysem segítene. Szóval, ettől nem félek. Csak nem szabad elmondani.
Nos, miután a karmát eltávolították és abban az udvarban tárolták, akkor a világ szabad – átmenetileg – amíg a dolgok rendezettebbek lesznek és megfelelnek a követelménynek, a feltételnek, amiről korábban beszéltem nektek. Jelenleg még nem felel meg annak a követelménynek, de legalább van egy nagy reményünk a jövőre nézve.
