Részletek
Tovább olvasom
(Jól néz ki a ruhája, igaz?) (Gyönyörű!) (Milyen szép, olyan csodálatos.) (Hogy szervezted meg mindezt?) Nem tudom, én csak... A Vöröskeresztnek dolgoztam Németországban. Aztán jöttek az Au Lac-i (vietnámi) menekültek. Le kellett fordítanom az összes dokumentumot a világ menekültjeiről. Aztán minden nap néztem a tévét, az összes szenvedést és a háborút. Nem éreztem, hogy bármit élvezhetnék az életben. És olvastam a szentírásokat. Buddha és Krisztus azt mondják nekünk, hogy el kell hagynunk a világot a Mennyért. Így megpróbáltam ezt tenni, hogy lássam, megtalálom-e a Mennyet, és aztán segíthetek másoknak, hogy megtalálják a Mennyet. Így kezdődött. Az emberek és az állat-személyek szenvedése késztetett arra, hogy ezt a munkát csináljam. Ha nem lenne szenvedés, valószínű most nem ülnék itt. […] (Üdvözlet testvéreim, Kedves Mester, és tisztelt vendégeid, később lesz a visszaszámlálás, hogy köszöntsük a Kínai Újévünket.) (Kívánunk a Mesternek és tisztelt vendégeinknek csodálatos, boldog, jólétben gazdag Új Évet, és kívánunk Békét és Kegyelmet a Földön.) Egészségetekre! Béke! Békét akarunk ebben az évben. A Disznó Éve. A disznó-(személy) nagyon békés. Reméljük. Szóval, remélem, boldog Béke lesz ebben az évben. Békét a világnak. (Igen.)
