Keresés
Magyar
  • English
  • 正體中文
  • 简体中文
  • Deutsch
  • Español
  • Français
  • Magyar
  • 日本語
  • 한국어
  • Монгол хэл
  • Âu Lạc
  • български
  • Bahasa Melayu
  • فارسی
  • Português
  • Română
  • Bahasa Indonesia
  • ไทย
  • العربية
  • Čeština
  • ਪੰਜਾਬੀ
  • Русский
  • తెలుగు లిపి
  • हिन्दी
  • Polski
  • Italiano
  • Wikang Tagalog
  • Українська Мова
  • Mások
  • English
  • 正體中文
  • 简体中文
  • Deutsch
  • Español
  • Français
  • Magyar
  • 日本語
  • 한국어
  • Монгол хэл
  • Âu Lạc
  • български
  • Bahasa Melayu
  • فارسی
  • Português
  • Română
  • Bahasa Indonesia
  • ไทย
  • العربية
  • Čeština
  • ਪੰਜਾਬੀ
  • Русский
  • తెలుగు లిపి
  • हिन्दी
  • Polski
  • Italiano
  • Wikang Tagalog
  • Українська Мова
  • Mások
Cím
Átirat
Ezután következik
 

A bűnök, amiket nem lehet szeretettel és megbocsátással fedezni, 2/3 rész

Részletek
Letöltés Docx
Tovább olvasom

Drága Istenem, kérlek, ők a Te gyermekeid. Ha mindezt át tudnám venni és szenvedni mindannyiukért, akkor kérlek, tedd meg. Mindannyian tudatlanok. Ártatlanok. Nem sokat tudnak a Te törvényedről, és nem sokat éreznek a Szeretetedből. Kérlek, hadd érezzék a Szeretetedet. Ébreszd fel őket ahelyett, hogy büntetnéd őket. A büntetés szörnyű. És ha ebben az életben nem ébrednek fel és nem érzik meg a Szeretetedet, akkor hamarosan nem lesznek képesek rá trillió vagy gazillió évig - Te tudod -, amíg újra bármilyen élőlénnyé válhatnak, nem beszélve arról, hogy emberré válhatnak. […]

Istenem... Miért mész a templomba? Mert semmit sem értesz Isten tanításából. És az a pap a templomban, kétlem, hogy ő is ért bármit. Nem tudom, milyen pokolból jöttél, de hamarosan visszakerülsz oda. Nem élünk örökké ezen a bolygón. De lehet, hogy örökké abban a pokolban leszünk. És ezúttal ez tényleg így lesz. Ó, édes Istenem, kérlek, védd meg ezeknek a gonosz vezetőknek az ártatlan áldozatait. Senki mással nem törődnek, csak a saját ördögi szándékukkal. Istenem, Rád bízom, hogy foglalkozz velük. Nincs több szavam, hogy könyörögjek Neked, imádkozzak Hozzád, hogy érveljek Neked, értük vagy bármely hasonló emberért.

Csak imádkozom, hogy szánd meg az ártatlan gyermekeket, a tehetetlen nőket és az idős embereket, akik mindent elvesztettek a háborúban. Ők tehetetlenek. Kérlek, tekints rájuk a Te Kegyelmedben. Kérlek, engedd őket békében élni. És ha el kell menniük, kérlek, vidd fel őket egy békés Mennyországba. Neked sok van. Kérlek, tarts fenn nekik néhányat. Ámen. Szeretlek, Istenem. Én, az embereim és sok jó világi ember szeret Téged. Kérlek, fogadd el alázatos szeretetünket. Mert semmi mást nem tudunk felajánlani Neked. Úgyis minden a Tiéd. Még az életünk is. Ha tudunk még valamit segíteni ezen a világon, a Te gyermekeidnek, akkor kérlek, engedd, hogy továbbra is békében éljünk. Ha nem, akkor Te döntesz, hogy mit akarsz tenni az életünkkel. Szeretünk Téged, Uram. Köszönjük Neked. Légy minden, ami Te vagy. Ámen.

Ó, drága Istenem. Néha úgy érzem, hogy ez a világ túl sok nekem személy szerint ahhoz, hogy tovább létezzek, de még mindig reménykedem, hogy segíthetek ezen a bolygón, hogy megmenthetem az emberek lelkét. És valóban remélem, hogy mindannyian megfordultok; megbánjátok bűneiket Istennek. Kérjétek a bocsánatát, KÉRJETEK BOCSÁNATOT az egész világtól és hozzátok helyre az embereknek és az országuknak okozott károkat. Isten Kegyelmével, akkor talán megszabadulhattok a pokoltól. De talán nem mentesültök másfajta szörnyű világoktól – ahogyan háborút teremtetek, és szenvedést okoztok az embereknek.

El kell menekülniük az otthonukból, hazájukból, éhezve, megsebesülve, megcsonkítva és fogyatékkal élve, elveszítve családjukat, barátaikat - mindezt egy másik világban, ha nem is ezen a világon, de meg fogjátok tapasztalni. És örökké rettegni fogtok; menekülni, de nincs hova. Meg fogjátok tapasztalni mindazt, amit a háborúban okoztatok más lényeknek, más embereknek. Mindazt meg fogjátok tapasztalni - egyedül - senki se fog segíteni, senki se fog megvigasztalni. Az egyetlenek, akik veled vannak, azok, akik üldöznek, akik megrémítenek, akik bántanak, akik ártanak nektek, akik miatt rendkívül, rendkívül rettegsz, elborzadsz, félsz. De nem fogsz meghalni, még el sem tudsz bújni, és ez lesz megszakítás nélkül..

Ha csak belegondolsz... Istenem, bárcsak tudnátok valamit ebből. Bárcsak, amikor alusztok, Isten adna nektek valami látomást, valami álmot, hogy felébredjetek, hogy tudjátok, milyen következményei vannak annak, amit az emberekkel, a házaikkal, vagy az állat-személyekkel, a fákkal és a Földdel tesztek. Az óriási „betakarítás“ hatalmas, hatalmas, hatalmas.

Hasonló a hentesekhez és az állat-személyeket tartó nagyüzemek tulajdonosaihoz és munkásaihoz. Pontosan úgy fognak bánni veletek, ahogyan ti az állat-személyekkel bántok a vágóhídon, a nagyüzemeitekben. De ez folytatódni fog örökké. Az az egyetlen különbség. Kisebb fokú (hasonló) sors vár az állat-személyeket bántalmazókra, mint a laboratóriumi vizsgálatokban, az állat-személy termékek fogyasztóira, stb... A pokolban - ez lesz megállás nélkül, éjjel-nappal. Ahogyan az állat-személyekkel bántatok, veletek is pontosan úgy fognak bánni. Csak örökké, örökké - a pokolban. És ne mondjátok, hogy nem figyelmeztetlek titeket.

Hogy nem figyelmeztetlek titeket. Csak elmondom nektek az igazat, ha van fületek hallani. Kérlek, térdeljetek most le, bánjátok meg minden vétketeket - forduljatok meg, tegyétek jóvá. Éljetek meg valami másból. Sok más munkát lehet végezni. Nem kell ölni ahhoz, hogy élj. Amit vetsz, azt fogod aratni. A fizikai világegyetem törvénye pontos. Csak fordulj meg, fuss el előle - akkor megmenekülhetsz. Mintha rossz irányba mennél észak felé, és rájössz, hogy dél felé kell menned - csak fordulj meg. Akkor bármi történik északon, az nem lesz hatással rád. Fordulj meg, fuss el a bűnök elől. Tarts bűnbánatot, tegyél jó tetteket, imádkozz Istenhez bocsánatért. És ne tegyél többé rosszat. Ez minden, amit tennetek kell. Legyetek vegánok, teremtsetek békét mindannyian. Kérlek. Kérd Istent, hogy bocsásson meg.

Soha nem menekülhettek meg a következő életben. Ha nem kapnak el már ebben az életben, nem emelnek vádat ellened a bíróságon, és nem zárnak börtöncellába, akkor mindezt - még annál is rosszabbat - a következő életben meg fogod tapasztalni. Nincs okom hazudni neked. Én magam biztonságos helyen vagyok, habár mindenhol kémeitek vannak. De Isten megvéd engem. Csak az áldozatok kedvéért mondom ezt, akik oly sokat szenvednek a ti gonoszságotokban és háborútokban - háború az emberekkel vagy és háború a tehetetlen állat-személyekkel.

Drága Istenem, tudom, hogy el akarod pusztítani ezt a bolygót. De kérlek, sok jó ember van. Nem mind háborúpárti vagy rossz. És még a harcosok, a háborúban részt vevő katonák sem akarják, egyikük sem. Kényszerítik őket, hogy megtegyék. Muszáj volt nekik. Békeidőben léptek be a hadseregbe, és soha nem gondolták, hogy háborúba kell majd menniük. Még ha azt is gondolják, hogy lehetséges, de ez olyan múló gondolat, amíg sajátmaguk meg nem tapasztalják a háború véres, gyilkos valóságát.

Media Report from CBC News - Sept. 12, 2022, Correspondent: Ez volt az a pillanat, amikor Pavel Filatyev megszakította a kapcsolatot Oroszországgal: eltépte katonai igazolványát és orosz útlevelét, és lehúzta azokat egy párizsi repülőtér mosdójában a vécén. Néhány héttel később az egykori ejtőernyős találkozott velünk, hogy elmondja történetét és megossza a katonasággal szembeni undorát; mindent kockáztat, hogy felfedje.

Pavel Filatyev: Megszállottan arra gondoltam, hogy ha túlélném, szó szerint mindent megtennék, hogy ezt megállítsam, hogy változtassak valamit.

Correspondent: Filatyev annak a katonai ezrednek volt a tagja, amely február 24-én a kora reggeli órákban megszállta az ukrajnai Herszon városát. De már egy nappal azelőtt, hogy a felszerelés begördült, azt mondta, hogy a katonákat félrevezették azzal kapcsolatban, hogy miért vannak ott.

Pavel Filatyev: Az ezredparancsnokunk sorba állított minket, és azt mondta: „Ne terjesszetek pletykákat. Ne telefonáljatok haza és ne beszéljetek zagyvaságokat. Én mondom nektek, még három nap kiképzés van hátra, aztán mindannyian hazamehettek".

Correspondent: Azt mondta, csak akkor jött rá, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, amikor parancsot kapott, hogy az egysége romboljon le egy hidat. Később a közösségi médiában közzétett kiáltványában leírta a harctéren uralkodó zűrzavart. Egy orosz hadsereg, amelyet "hazafisággal szereltek fel... a jó kiképzés, támogatás és modern technológia helyett". Azt írta: "Néhány katona elkezdte meglőni magát... hogy megkapják [a kormány pénzét] és kijussanak ebből a pokolból".

Pavel Filatyev: De én azt mondom, hogy Oroszországot most valamiféle maffia foglyul ejtette.

Media Report from UATV English – Mar. 2, 2022, Captive Russian Soldiers: Nekünk nem mondtak mást, csak azt, hogy "Menetelj előre.“ A parancsnok csak annyit mondott [nekünk], hogy "oda fogtok menni.“ Egy oszlopban mentünk. Amikor elkezdtük átlépni a határt, megkérdeztem a parancsnokot: "Miért csináljuk ezt?" Azt válaszolta, hogy fogjam be. Nem tudtam, hogy Ukrajnába megyek. Becsaptak engem. Azt mondták, hogy odamegyünk, és visszajövünk. Azt mondták, hogy kimegyünk a mezőkre, sátrakat állítunk fel, és ott fogunk élni. Nem hajtottunk mélyen Ukrajnába, amikor eltaláltak minket. Az autóm felrobbant, és a robbanás hullámai kilöktek belőle. Foglyok lettünk a városban. Nem lőttünk vissza. Foglyok lettünk a városban. Nem lőttünk vissza. Azonnal letettük a fegyvert.

Becsaptak minket, és úgy küldtek a háborúba, mint ágyútölteléket. Nem gondoltam, hogy meg kell majd ölnöm valakit. Nem tudtam semmit. Féltem. Úgy küldtek minket háborúba, mint ágyútölteléket. Mindenkit egyszerre lőnek le. Egy oszlopban mentünk, és majdnem mindenki meghalt benne. Nem akartam harcolni, élni akartam. Elmondom, hogy az ukrán katonák kedves srácok. Nem ütöttek meg, és adtak enni. [Háború] miért? Itt mindenhol békés emberek élnek, és senki sem akar háborút. Senki se támadta meg Oroszországot, és nem értem, mit akarnak ettől a háborútól.

Drága Istenem, kérlek, ők a Te gyermekeid. Ha mindezt át tudnám venni és szenvedni mindannyiukért, akkor kérlek, tedd meg. Mindannyian tudatlanok. Ártatlanok. Nem sokat tudnak a Te törvényedről, és nem sokat éreznek a Szeretetedből. Kérlek, hadd érezzék a Szeretetedet. Ébreszd fel őket ahelyett, hogy büntetnéd őket. A büntetés szörnyű. És ha ebben az életben nem ébrednek fel és nem érzik meg a Szeretetedet, akkor hamarosan nem lesznek képesek rá trillió vagy gazillió évig - Te tudod -, amíg újra bármilyen élőlénnyé válhatnak, nem beszélve arról, hogy emberré válhatnak. Ez hosszabb ideig fog tartani. Nem tudják, hogy az emberi élet olyan értékes. Nem igazán tudják, milyen szörnyű a pokol. Nincs idejük gondolkodni és érezni a Szeretetedet. Kérlek, légy irgalmas. Egyszerűen túlságosan be vannak csapva, túlságosan el vannak foglalva ennek az illúzó[rikus] világnak az élet-halál játékával.

Nem szándékosan feledkeznek meg Rólad, Uram. Kérlek, higgy nekem. Csak túl vakká, süketté és némává tették őket; túlságosan el vannak foglalva apróságokkal, a túléléshez, és néha nem is tudnak életben maradni. Kérlek, légy irgalmas, Istenem. Itt nem a Mennyben van. Itt semmi sem könnyű az össze lény számára, hogy életben, biztonságban és jól legyen. Még a gazdag és egészséges emberek sem tudják, hogyan vezessék az életüket, kimennek és könnyen meghalnak - autóbaleset, hajó elsüllyedése, repülőgép felrobbanása, csak úgy - láttad a TV-ben. Nézel tévét, Uram? Számos ilyen zavaros világbeli eseményből vettünk mintát, hogy megmutassuk az embereknek, remélve, hogy felébrednek. Sajnálom, elfelejtettem. Nincs szükséged tévére. Te mindent tudsz. Te mindentudó vagy, mindenütt jelen vagy.

Hogyan tudnék jól aludni és enni, amikor mindezek a dolgok szegény emberekkel és állat-személyekkel történnek? Lehetnek jó szándékaik, Uram, de nem tudják azokat megvalósítani, mert az élet csak a szenvedés, a fájdalom, a megtorlás és a túlélés végtelen, végtelen kerékvágásába zárta őket. Túlélés alatt a szükségleteket értem. Nagyon nehéz nekik felébredni és emlékezni Rád. Mindezen évtizedek alatt keményen próbáltam emlékeztetni őket, mindent megtettem, amit csak tudtam. De olyan frusztrált vagyok. Oly sokszor érzek tehetetlenséget. Úgy érzem, hogy ez a világ egyre inkább a pokolra hasonlít. Néhány része már pokol. Nem tudom, hogyan áldasz annyira, hogy ne omoljak össze a sok szenvedéstől, aminek tanúja vagyok, hogy ne törjek össze a sok fájdalomtól, amit az emberek, az állatok-személyek, a fák, stb. fájdalmaitól érzek, mintha az ő fájdalmaik az enyémek lennének!

Kép letöltése   

Továbbiak megtekintése
Minden rész  (2/3)
Megosztás
Megosztás
Beágyazás
Kezdés
Letöltés
Mobil
Mobil
iPhone
Android
Megtekintés mobil böngészővel
GO
GO
Prompt
OK
App
Szkenneld be a QR kódot, vagy a letöltéshez válaszd ki a megfelelő operációs rendszert
iPhone
Android